Molnár Csilla Andrea élete és halála - a független vizsgáló szemével

Mottó:

Egy igazság akkor is fontos, ha nincs semmi értelme.

(Rejtő Jenő - Elveszett cirkáló)

1986. július 10-én délután halt meg a legújabb kori Magyarország első szépségkirálynője. Nem volt még tizennyolc éves sem, és a szépségkirálynői éve sem telt még ki.

A "Hivatalos közlemény" és a "Mindenki tudja" szerint egyaránt: ÖnGyilkos lett.

Csakhogy aki elolvasta Friderikusz Sándor róla szóló könyvét, de legalább ezt a szerény munkát átfutja, az ismét megbizonyosodhat róla, hogy ez a hivatalos közlemény semmivel sem igazabb, mint a kora bármelyik hivatalos közleménye, és a mindenki tudja érvényessége sem több mint máskor.

MOLNÁR CSILLA ANDREA gyógyszermérgezése ügyében, jelen vizsgálat alapján, a szándékosságot és tiszta önkezűséget egyáltalán nem lehet tényként elfogadni, s még kevésbé lehet bizonyítottnak tekinteni.

=/=

Kötelességem elmondani, hogy a balesetvizsgálat, amelynek összegzője e Zárójelentés, bár alapvetően megfelel a független baleset vizsgálati szakmai követelményeknek, mégis teljes mértékben rendhagyó módon készülhetett csak el.

Megértéséhez szükséges az I-es és II-es dokumentum, és a kiegészítő anyagok megismerése.

Kötelességem elmondani még, hogy senkinek és semminek nem kívántam megfelelni.

A Molnár család és a dokumentumok egyéb szereplői nem tartoznak az érdeklődési körömbe. Ami érdekelt, és amiért dolgoztam, az MOLNÁR CSILLA ANDREA, élete- és halála igaz történetének a megtalálása.

=/=

Köszönetnyilvánítás:

Az értő olvasónak, hogy a legdrágább és pótolhatatlan kincsét, az idejét rászánta szerény munkámra.

Zárójelentés

1986/0710

Mérgezés (Lidocain tabl.)

Magyarország, Fonyód

Ady Endre út 97.

1986. július 10.

Molnár Csilla Andrea


A szakmai vizsgálat célja

Az esemény okainak, körülményeinek feltárása, a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése, valamint javaslatok megtétele.

A szakmai vizsgálatnak semmilyen formában nem célja a vétkesség vagy a felelősség vizsgálata és megállapítása.

Az esemény vizsgálat áttekintése

Az esemény óta eltelt több mint három évtizedben a helyszín megváltozott, a szemtanúk már nem elérhetők, illetve az eseményről kialakított hivatalos álláspont (öngyilkosság), és az elmúlt évtizedekben őket ért élmények hatására emlékképeik nagymértékben átszíneződtek, akár teljesen át is változhattak. Ezen okok miatt már aligha képesek a történtek pontos és hiteles felidézésére.

Az eredeti helyszín felkeresése és tanuk meghallgatása teljes mértékben értelmetlen tehát, mivel értékelhető nyomok és adatok fellelését semmi esetre sem eredményezheti.

Rendhagyó vizsgálati módszer bevezetése

Fentiek okán a vizsgálat csak egy módon, egy igen rendhagyó módon, végezhető el eredményesen. A kor hiteles, azaz egykorú keletkezésű, dokumentumainak vizsgálatával.

I. dokumentum

Balázs Béla Stúdió és a Mozgókép Innovációs Társulás - Szépleányok (MOKÉP-1987) dokumentumfilm.

A film eredetileg propaganda anyagnak készült - de mesteri stáb által. Dér András és Hartai László nem "csak" a történteket, de a főszereplő személyiségét is feltárta (s különös erővel mutatja meg a nézőnek - a bécsi rendezvény jelenetei és zenéje). Ezért a Szépleányok számomra a legnagyobb (a filmszakma értékelése szerint az első hét között van), magyar dokumentumfilm.

II. dokumentum

Friderikusz Sándor - Isten óvd a Királynőt! (Hungaropop-1987) c. könyve.

Ez a könyv egy szakértő riporter-újságíró által az esemény után négy-kilenc hónappal felvételre került dokumentum-gyűjtemény és meghallgatási jegyzőkönyv. Nem "csak" a helyszínt és az eseményt, de az érintett személy teljes életútját rögzítette, 78 interjúban.

Így alkalmas nem csak az esemény lefolyásának bemutatására, de az eseményhez vezető okok megismerésére és az összefüggések felismerésére is.

Friderikusz Sándor remek technikát alkalmaz. Akár mekkora tücsköt-bogarat beszél az interjúalany, nem, hogy nem korrigáltat, hanem egyenesen úgy csinál, mint aki észre se vette. Hagyja folyni a dolgokat.

Ezzel elaltatja a közlő figyelmét, aki már nem is figyel a riporterre - hiszen az nem kommunikál, szinte ott sincs. S egészen magára figyel, már nem is emlékezik, hanem visszalép az időpillanatba, újra ott él, mondja és mondja, amit akkor átélt. Ezért nagyon sok olyat megtudhatunk a riportalanyoktól, (a nélkül, hogy ők észrevennék) amit tudatosan soha nem szántak volna közlésre.

Az I. és II. dokumentum valódi IDŐKAPSZULA, ezért tartalmuk a vizsgálat tárgya.

Kiegészítő anyagok

a, Szépek szépe balladája Első emelet (1986.);

b, Álmodj Királylány Homonyik S. (1990.);

c, Molnár Csilla szépségkirálynő MTV 1. Múlt-Kor (2013.)

d, Miért állítja Molnár Csilla testvére, Attila, hogy nővére él? - Zelei Miklós interjú, TV2. Mokka (2016. május 9.)

A kiegészítő anyagok ismerete is nélkülözhetetlen. A "d" azért, mert az I. dokumentumban egyáltalán nem szerepel, a II.-ban pedig nagyon keveset beszél Csilla öccse, pedig Ő igazán közelről ismerte, és jelen volt az utolsó óráinál is. A "c" jelű, egy rendkívül fontos vizsgálat-technikai összefüggésben is lényeges, továbbá számos egykorú jelenetet mutat meg. Az "a" azért figyelemre méltó, a szépségén kívül, mert egy időben keletkezett az "I." és "II." dokumentummal.

Az esemény korának jellemzése

A baleset néhány évvel az 1989/90-es rendszerváltás előtt történt, jelentősen más politikai-gazdasági környezetben. S harminc év telt el, tehát ezen felül is, mindenképpen egy generációváltás következett be. Friderikusz Sándor a kora emberéről a kora emberének írt. A mai olvasó számára azonban szükséges a történet hátterének felvázolása a szereplők viselkedésének, szavainak valóságos (úgy értve, hogy az akkori valóságos értelmüknek megfelelő) megértéséhez.

Az 1980-as évek közepe - a Magyar Népköztársaság a tönk szélén, azaz a gazdasági államcsőd határán tántorog.

Természetes, hogy ezt az utca embere nem tudhatja - s nem is tudja. A hatalom egyre újabb és újabb (egyébként, a szomszédos országokhoz képest, tényleg nagyon ügyes), gazdasági trükkökkel lavíroz. Persze e lavírozáshoz rengeteg pénz kell. De nem akármiben, hanem konvertibilis valutában.

Ez óriási nyomás minden vállalatvezetőn. Dollárt (Márkát, Fontot, stb) kell termelni - mindenáron.

Gebin, gebines

Történetünk idején már nem új, hanem bejáratott gazdasági forma a szocialista Magyarországon a gebin.

Friderikusz Sándor meg sem említi, pedig mind a Molnár család ABC üzlete, mind Futács Károly Gyöngyhalász, és balatonlellei Vörös Csillag diszkója csakis így üzemelhetett akkor - azért nem kell magyaráznia, mert mindenki tudta ezt.

Gebin: egy fix összeg lefizetése mellett, a bérleti időszakra szabad kasszás gazdálkodásra kiadott, állami (tanácsi) tulajdonú, jellemzően, vendéglátó ipari egység, vagy kiskereskedelmi bolt.

A lényege tehát, hogy a termelő egység állami tulajdonú, de egy időre magánszemély üzemeltetésbe kapja.

Maszek

Az, akire ma azt mondanánk, hogy: "vállalkozó". De ezt a kifejezést az a kor nem ismerte.

A gebinessel szemben (ahol az üzemeltető az államtól bérli ki a termelő egységet és eszközöket) a maszeknak a termelő egység saját (tehát egy, vagy több, magánszemély a birtokos) tulajdona. Ilyen volt Molnárék kifőzdéje és panziója a Muskátli.

Kis generáció

Az a korosztály, akiknek fiatalsága a 70-es, 80-as évekre esett. Ide tartozik Molnár Csilla Andrea.

[- S ide tartozom én is, a jelen vizsgálat végzője. Lényeges ez, mert: a kor ismerete, és megértése nagyon fontos a fellelt bizonyítékok helyes értékeléséhez.]

A kis generációs gyerekek szülei részben az előző nagy generáció szülöttei, részben idősebbek. Tehát egy nagyon más korban érkeztek a földre. Az Ő ifjú életük a háború előtti gyerek békeévek, (de ez a kicsit később születetteknél ez már hiányzik!) a II. világháború, és az ötvenes évek végéig tartó kemény diktatúra, és ebben a vérbe fojtott forradalom, világában telt.
Gyakorlatilag a folyamatos, de legalábbis szakaszos, lehetséges életveszélyben. E mellé járult, 1945/48-tól egy ideológiai alapjaiban, szó szerint lelketlen, azaz: a materialista világnézet elterjedése. Pontosítsunk: kötelező átvétele. A gazdasági nehézségeken túl is ez mind nehezedett a kor emberére.

A lélek tagadása tehát kötelező volt, de tagadni csak élő, testében lélekkel rendelkező ember képes. Ráadásul a lélek hallhatatlan, tehát nem lehet megölni sem. A testet ugyan meg lehet ölni, a lélek eltávolításával - de viszont utána nem működik, lelket tagadni sem tud.

Igazán kínos antagónia. Agyaltak is a demagógusok, hogy mi legyen?

Megoldották: nem volt lélek és lelkiismeret, volt helyette: önvizsgálat és önkritika gyakorlás. A lelket így arra kényszerítették, hogy tagadja meg magát, miközben fenntartja test működését. Működő pedig testek kellettek, hisz' valakinek csak kellett termelni.

Ebből pedig az következett, hogy a mi felnőttjeink sokasága lelke nyomorodott el. Meghalni nem tudhatott, de szörnyűséges módon eldeformálódott. Hacsak. Hacsak, nem volt az illetőnek hite, azaz kapaszkodója, valami magasabb értékrendhez. Voltak ilyenek is sokan. Nem feltétlenül a napi templomba járók, akik mindig kiabálják: "uram, uram". Őket nagyon pontosan felismertük, szerettük és csodáltuk.

Sajnos, a meghatározók azok voltak, akik azt magyarázták: "gyerekek a lélek kitalált dolog, ugyan ki látta? a papok zsarolták vele az embereket régen, hogy fizessék a tizedet, meg a dézsmát, mert ha nem fizetnek: elviszi a lelküket az ördög! stb...."

Mi meg arra gondoltunk (naná mert, hogy szólni ilyenkor nem volt szabad - lett volna ne mulass!) milyen érdekes a néni/bácsi, ha meghal közülük valaki azt mondja: "már nem ember, csak test", ha beszél magáról ezt mondja: "testem" nem azt, hogy "én a test". Mi is az a valami, amit nem nevez meg? És mi gyerekek értettük egymást, és összebújtunk.

A legtöbb kis generációs gyerek nem-családban nőtt fel. Nem úgy értem, hogy csonka-családban, azaz, elvált szülővel, pedig, sajnos, ők se voltak kevesen. Hanem látszólag ideális ("papa-mama-gyerekek, csupa szív szeretet" - Mézga család rajzfilm dal) körülmények között.

Csakhogy a legtöbb család, valójában nem volt család. Hanem, két, többé-kevésbé sérült lelkű, felnőtt gazdasági társulása. Ezen társulások alaptőkéje a menekülés, az előállítandó gazdasági eredmény pedig a bizonyítás volt.

Rengeteg kis generációs gyerekek költözött - mert, hogy szülei költöztek. Ilyenkor sajnos igen ritka volt, hogy a nagyok gondoltak volna arra, hogy nem csak Ők kerültek messze az eddigi baráti körüktől, és van szükségük kapcsolattartása, de a gyerek is. De amíg Ők, a nagyok, ott vannak egymásnak társként, a picit alkalmasint éppen a neki legfontosabb társától/társaitól szakították el.

Volt (illetve, hát van, mert kinőni ezt nem lehet) egy csoportja a korosztályunknak, aki bár igazában hatalmas szeretetet tudott adni, és persze fogadni is, mégis szinte folyamatosan azt jelezte, hogy erre nincs szüksége. Akkor se tudtam és ma sem tudom, hogy mitől, mert végső soron mindegyik egy csodálatos kis (később felnőttként nagy) ember volt, de valahogy rengetegszer kívül helyezték magukat. Ott voltak testben, de nem voltak ott lélekben. Van amikor ez nagyon hasznos. Tudom, hogy mennyire hasznos. De, ne kérdezzétek meg, hogy honnan tudom.

Csak az a gond (és ennek az okát sajnos nem tudom), hogy lényegesen gyakrabban kerül ebbe az állapotba, mint amikor ez számára hasznos lenne. Sőt! Igen gyakran akkor kerül ebbe az állapotba, amikor az kifejezetten rossz neki, hogy nincs a láncban, nem áramlik körülötte a szeretet.

Ilyen típus volt Csilla is.

Csilla legszűkebb környezete - a család

Molnár István - Csilla édesapja: Apuka

Molnár Istvánné Bogdán Mária - Csilla édesanyja: Anyuka

Molnár Attila - Csilla öccse

a II. dokumentum tanulmányozása: kiderül, hogy Molnár és Molnárné szinte mindenre másképp emlékszik, ami velük történt. De csodálatos módon a megismerkedésükre egyformán. (II. 33.o.-40.o.)

Ha igaz az emlékezés (s mit tehetünk másat, mint, hogy elfogadjuk annak), akkor Ők az egyetlen emberpár, akikkel ez megesett a Föld nevű bolygón.

Mert az, hogy 50 évvel ezelőtt, egy kis faluban, az éppen csak odacsöppent (nem mellesleg vallásos családból származó) kiskorú, ráhajt a nálánál nyolc évvel idősebb, már tanácsi apparátusban dolgozó és vonalas (=párthű) családból származó nőre, és csak úgy kikapja az életéből, és hipp-hopp elszalad vele a nagynénjéhez, és ott összeállnak (mai szóval: élettársi kapcsolatot kezdenek)! Hát, ez ott, és akkor: csak a mesében lehetett lehetséges - és Molnáréknál (II.35.-Molnár Iné).

"Később jöttem rá, hogy anyám is olyan mint én, illetve én is olyan vagyok mint ő. Szívós és kitartó emberek, akik, ha összeszorított foggal is, de végigcsinálják mindazt, amit valamikor vállaltak." (II.37.-Molnár Iné)

Ez "összeszorított foggal is" ami kiváltotta Molnárné súlyos vesebetegségét, (II.44-45.-Molnár Iné) amibe akár bele is hallhatna - persze, ez nem következik be. S e miatt gyorsan önállóvá kell válni a gyerekeknek. Majd bő másfél évtized múlva Molnár I. infarktusait, amiket kivizsgálás nem igazolt, s ami mögött szervi elváltozást nem találtak (II.257.-Orvos3.).

Szinte bizonyos, hogy egyik sem tudatos szimuláció, hanem bizonyos stresszek kiváltotta pszichoszomatikus betegség - csak akkor még nem úgy hívták, és tulajdonképpen semmit sem, vagy éppen csak alig valamit tudtak róla. (II.53.-Nagy Sándorné beszél Marikáról, aki "

mindig tele volt egy csomó feszültséggel" és Pistáról, aki "kitett magáért" (10 üveg pezsgővel érkezik az alsó tagozatot (!) járó lánya iskolai rendezvényére) "elvégre szerette megmutatni), (II.246.-Györkös Jánosné)

Csilla - kisbabától a nagylányig

Molnáréknál mindenkinek dolgozni kell. Ami rendben van, de egy tíz éves kislány a vendéglőben, egész nyáron, felnőttnek való munkában? (II.67.kép) - jó, értjük: Balatoni szezon, hiánygazdaság, csúcsforgalom, munkaerőhiány, stb. És Csilla nyúlánk, ezért többnek néz ki a koránál. S ráadásul biztosan Ő kéri, hogy csinálhassa, hiszen imádja adni a szeretetét, hogy ne adná éppen a családjának. Érdekes, hogy a kis kori "üzleti érzékét", a lufi és kifestő eladás esete (II.72.-Molnár Iné) anyukája előbb büszkén említi, majd gyorsan hozzáteszi: "ebben inkább az apjára hasonlított."

Az biztos, hogy, mint minden normális lány, Csilla apás. Számos kedves történet (II.55.-Marika néni, lap teteje; II.132.-Molnár I.) a Csilla-Apuci viszonyról. Ugyanakkor nem kevésbé fontos a Csilla-Anyuka kapcsolat (II.56-57.-Molnár Iné).

Öccsével a kapcsolata sajnos alig ismert. Molnár Attila a II. dokumentumban is csak nővére halála utáni események kapcsán szólal meg, pedig igen hasznos lenne Csilla egyéniségének megismerése tesószemmel is. Komolyan segíthetne például az esetleges suicid hajlam felismerésére vagy kizárására.

[- Erre a problémára a vizsgálat során sikerült másik jó megoldást találni.]

"Már javában készültünk a pécsi elődöntőre, de az én lányomnak addig még nem is volt a lábán magassarkú cipő. Képtelen volt megmoccanni benne. Végül is - akármennyire hihetetlen és nevetséges is - a fiam tanítgatta járni úgy, hogy a lábára húzott egy tűsarkút, és megmutatta, hogy megy benne egy igazi nő. Istenem, az elődöntő előtti napon mennyit hülyéskedtek! Attila még egy női ruhát is felvett, hogy hatásosabb legyen a bemutató (II.124.-Molnár Iné).

Fentiek alapján, nem érzékelhető gond a testvéri kapcsolatban, sőt kifejezetten jó a viszony.

A kamaszkor a szokásos problémákon túl nem okoz gondot. Pedig Csilla már kisgyerek korában is szinte egy lázadó kamasz. Az is igaz viszont, hogy szigorúan az igazságért lázad. "Ez előtt a gyerek előtt meg kell hajolni, mert a gyerek kitűnően látja a helyzetet - és előzmény (II.46-47.-dr.Strasszer Istvánné), és (I.48.-Kiss József).

Csilla ugyan nem az kimondott jó tanuló, de nem az esze hiányzik, csak inkább mással foglalkozik (II.49-50.-Kiss Beáta). Fontosak a kortársak, osztálytársak neki. Veszélytelen bandázások a haverokkal, időnként Apuci túl-reakciókkal (II.84.-Molnár Iné, Delta presszó kabátos-takaró jelenet).

Magyarország Szépe 1985. előválogatások

Osztálytársa, Cseh Erika, javaslatára jelentkeznek. Játéknak gondolják, de a maguk játékának, nem avatják be a felnőtteket "A legszűkebb baráti kört leszámítva nem tudott senki erről. Titokban tartották, mert nem lehetett tudni, hogyan fognak reagálni a tanárok"(II.89.-Molnár Iné).

De itt egy megjegyzés: a kis generáció tagjainak a játék és az ajándék (nem is az összegi értéke, hanem a "gondoltam rád, mert fontos vagy nekem" üzenet értéke, ami számít!) komoly, szinte szent dolog. Természetesen nem mindenkinek egyformán, de a nagy szeretetigényű Csillának mindenképpen. "Sokszor el is gondolkoztam azon, hogy mitől lett Ő - a szó jó értelmében - ilyen érzékeny lelkű, érzékenyen reagáló gyerek. - és az előtte lévő szakasz (II.57.-Molnár Iné).

Ezért számolnak be többen a jeles napokra mindig gratuláló, és a fiúkkal locsolkodni járó Csilláról. (II.47.-Nagy Sándorné); (II.48.-Kiss József); (II.57.-Huber Józsefné) és (II.73.-Kiss Beáta)

Ám a jelentkezés elfogadása után, változások indulnak. Megkezdődnek a verseny miatti utazások, és Csilla felruházása a megmérettetésekre. Mindezeket anyuka vezényli le, a látszat fenntartására különös tekintettel, (II.101.-Molnár Iné).

Magyarország Szépe 1985. döntő

Az aradi vértanúk napjának előestéjén.

[- Lehet, hogy túl nagy ívűnek látszó a párhuzam, de a végkifejlet ismeretében, koránt sem jogtalan a kérdés: véletlen-e az egybeesés?]

I. dokumentum: a Szépleányok film. Sok érdekes lesz benne. Nagyon fontos, hiszen a II. dokumentumban Csilláról és Ő helyette beszélnek, itt azonban Ő maga nyilvánul meg, és beszél.

A döntőig tartó jelenetekben látjuk, igaza volt István bácsinak a művésznőzéssel (II.81.-Gacs Judit); (II.82.-Györkös Jánosné). Bizony, ott van az a jellegzetes hajhátradobó és hajigazító mozdulat, amit többen észrevettek. S ami bizonyos személyeket nagyon irritált (II.79.-Cseh Erika); (II.82.-Molnár I.); Csakhogy azt is látjuk, hogy: Csilla nagyon feszült, és ezt feszültség levezetésre használja, kicsit sem feltűnni vágyásból.

Nyugodt környezetben természetesen viselkedik (II.82-83.-Bakos János). Az rendben lenne, hogy az környezete félreérti, de, hogy ennyire nem ismerte a saját családja?! - bár a kis generációban nem is volna olyan különös, sőt.

Filmjelenetek:

Döntő, előkészületek.

Csilla beszél a versenyre kerüléséről: "Apám képzeld el, azt mondta, először nem törődött bele, és azt mondta, hogy menjek el, legalább az első kudarc fog érni az életemben. Hát, mondom, lehet. Azért megpróbáltam." fejingatás, vállvonás, mosoly (nincs harag apucival, csöpp se - az világos itt), és "16. éves vagyok, most múltam januárban, éppen, hogy beleestem." (I. 3:55-4:15).

[* Apuci "először nem törődött bele" - először nem? - no és utána?]

Döntő, vonulások, öltöző: (I. 28:05-28:30)

Csilla korábban nem hordott tűsarkút, mint már tudjuk, az öccse tanította meg benne járni. "De szegény Csillának folyton kibicsaklott a lába. Aztán mégis csak megtanult járni a tűsarkúban" (II.124-125.-Molnár Iné).

Látszik, hogy szörnyen zavarja tűsarkú itt is, ki is cseni belőle a lábát, ha csak teheti, de amikor menni kell, mégis milyen jól mozog - tényleg őstehetség.

Öltöző jelenet, riport: (I. 28:38-30:29)

Itt szembesül azzal, hogy ez most felnőtt játék. Felnőtt szabályok szerint.

Fontos gondolatok: "nem tudom, hogy mennyiben fog változni" (az élete szépségkirálynőként) "mindenképpen le szeretnék érettségizni", (megkérdik, amit itt elért, azzal, fotómodell, színésznő, akar-e lenni?) "ha húsz éves lennék, akkor lehet, hogy szeretnék, de most tizenhat éves vagyok", "kicsit az iskola is korlátozna terveimben", ... később, ... később"

A az iskola korlátozna szófordulat igen érdekes, egyrészt rámutat, hogy Csilla mennyire intelligens, mert már 16 évesen is tudja: a korlát kétirányú védőeszköz. Nem csak Őt nem engedi valahová, de őhozzá sem engedi azt a valamit. A másik érdekesség, hogy nem a szüleivel védekezik, hanem az iskolával.

S ez tényleg érdekes. Ugyanis a II. dokumentumban Molnár I. folyamatosan biztos benne, hogy Ő ellenezte, és nem akarta, Molnár Iné, is biztos benne, hogy ő sem akarta, csak, hát neki muszáj volt Csillával törődni, felruházni, kísérni.

Öltöző jelenet: (I. 33:57-34:54) - kívül van, a többi lány egy kupacban, de Ő külön.

Nagyon szenved - és nem omlik össze!

Koronázás: (I. 35:29-36:39) - Ő a Királynő

Be van fésülve remekül, nagyon szép a mozgása, de egy nagyra nőtt kislány (175 cm! ez ma, 30 év után se átlagos nőmagasság, nem, hogy akkor - és idén múlt 16!) a nők között.

De, akár milyen kisstílű kártyakeverés zajlott is a háttérben (I. 21:35-21:59), valóban megérdemelte a koronát.

[- S aki most vizsgálói elfogultságra gyanakszik, az nagyon figyeljen a kor sztár manökenjére, hogy Ő mit mond Csilláról:]

"Ő egy teljesen kulturált kinézetű kellemes, harmonikus, abszolút arányos, finoman nőies, tizenhét éves kora ellenére kortalan szép lány vagy nő volt, ki minek akarta látni. És ami igazán ritkaság: összhatásában is, de külön-külön minden ' összetevője ' nagyon szép volt. És ő az a kivételes képességű versenyző volt, aki tökéletesen színpadképesnek mutatkozott. Ilyennek csak születni tud az ember." (II.126.-Pataki Ági)

A döntő után nem sokkal romlásnak indul az eddig jó apa-lánya kapocs (II.46.-Molnár Iné; II.131.); (II.132.-Szabó Rita). István bácsi úgy érzi, kezdi elveszíteni, s ettől ő veszít el a fejét. (II.131.-Vinay Zoltánné) Úgy tűnik Csilla nagyon komoly kapaszkodója Molnár I-nak (II.257.-Orvos3.)

Filmjelenetek:

Bécsi utazás: (I. 1:10:49-1:12:52) - buszon, utána a fogadás, és a program - de nagyon kívül van! Pedig a ház tele van a korosztályával, magyar ajkúakkal is.

Bécs: (I. 1:17:16-1:24:36) - színpadon

Megy a szokásos szövegelés, és az egyik alap kérdés:

"- ha valamit kívánnál magadnak, akkor mi lenne az, ma estére vagy az életre?"

"- most rögtön?" kérdez vissza Csilla

"- ja"

A válasz: (I. 1:18:24-1:18:36) - "adj egy puszit."

A pacák majdnem hátast dob, a közönség meg azt hiszi, hogy ez valami magyar vicc.

Hát nem.

Csilla olyan fokon szenved már attól, hogy nincs benne a szeretetet láncban, nem vált vele senki apró kis ajándékokat (pici kis szeretetcsomagokat - ezek nem tárgyi ajándékok, egy érintés, simogatás, puszi jelenti ezeket), hogy áttöri a falat. Tudja Ő, hogy hol van, és mit kellene mondani, de van annál nagyobb baja is - Itt sem összeomlik, hanem megoldja.

Filmjelenet:

Az osztrák szépségkirálynő (I. 1:19:28-1:21:44) - ugye, hogy Csillánk mennyivel szebb! -, elmondja, hogy a szépség-királynőség valójában luxus-rabszolgaság.

Az évében nincs magánélete, elkötelezte magát. Ő most Miss Austria, és nem Haindl, Elfrieda!

Nem a maga ura, hanem kötelező programok sora az élete. Először nehéz volt, a szülei sem örültek, de segítették őt, és elfogadták a helyzetet. Ő pedig beletalált a szerepbe, s meglátta benne a lehetőséget is.

Igaz, a feltételeket az elején tisztázták, és azt is, hogy ez 100.000,- Schillinges éves állás (akkori árfolyamon cirka félmillió forint - átlagos kereső ennek a negyedét se kapta a kora béli Magyarországon) fix + a fellépti díjjak.

A Magyar Média (mármint a korabeli szervező cég) és belföldi partner cégei

Láthatóan egy célra koncentrált és koncentráltak: minél több pénzt csinálni, minél hamarabb (nesze neked szocialista erkölcs - az akciók sora a II. dokumentumban olvasható). Viszont az tényleg "csúcs", hogy a fontos elvtárs bácsiknak és elvtárs néniknek együttvéve, még annyi józan paraszti eszük se volt, hogy: a tehenet etetni kell, ha fejni akarjuk. Pedig még a labanctól is megtanulhatták volna, ha egy kicsit figyelnek. (II.216-242.o)

Csilla, aki az általuk biztosított tökéletesen ellenséges környezet ellenére is, kiválóan teljesített - de általuk mégis számos megaláztatáson, és krimibe illő történeten esett át - itt sem omlott össze.

Bár tudjuk, hogy Csilla többször kiborul (I. 1:08:57-1:09:28.-Bogdán Jánosné) de, a maga kis lehetősége szerint, törleszt is keményen. Amikor csak teheti, visszaváltozik iskoláslánnyá, elmegy a kirándulásokra, közös munkára, nyári gyakorlatra, és ezzel simán kihúzza magát a Média által kijelölt feladatok alól ("c" 15:49-16:00.-Szőcs Mihályné).

Egy gyengébb karakter itt már rég beadta volna a kulcsot, de Őneki van tartása.

Csilla - a róla szóló pletykák

Ezek végigkísérik a szépség királynői évét, s már sírjában fekszik amikor a legzaftosabbak megjelennek (bőséges tárházuk van II. dokumentumban).

Jelen vizsgálatnak nem feladata sem az ismertetésük, sem az elemzésük és értékelésük. Azért nem, mert a pletyka sosem az általa célba vettről, hanem mindig is, a célba vevőről mutatja meg, hogy kicsoda is valójában. S itt és most: az igazi Csillát, a személyiséget és halála igaz történtét keressük.

Egy Csilla pletykával azonban mégis kell foglalkoznia a vizsgálatnak, ugyanis a "d" kiegészítő anyag tanulsága szerint ez az Ő közvetlen környezetéből, személyesen az öccsétől, Molnár Attilától származik, így nagyon fontos lehet az igazság megtalálásához.

Íme:

Riporter: "Az egykori szépségkirálynő öccse azt állítja, hogy Csilla nem hallt meg, (...) valahol Dél-Amerikában él."

Zelei Miklós: "S akkor mi [Gazsó L. Ferenccel dolgozott együtt] találkoztunk az öccsével is, a Molnár Attilával. Ő mutatta meg a Csilla szobáját a házukban. És valahogy a viselkedését nem éreztem igazán adekváltnak: nevetgélt, jött-ment - tehát ott valami, valami nem stimmelt."

[Oly' annyira nem stimmelt, hogy végül arra határoztak, hogy megnézik a holttestet, s ezt a tervüket, kalandos úton ugyan, de meg is valósították.]

"Csilla már a boncolás után volt, már föl volt öltöztetve, (...) száz százalék, hogy az Ő volt, és nem valaki más. Hogy a testvére miért fabulál?"

Riporter: "Önök látták a Csillának a holttestét?"

Zelei M.: "Mi láttuk, és ott azt nem lehetett eljátszani, hogy mást betettek a helyére.  ("d" 0:00-5:18 - Zelei Miklós)

Molnár Attila viselkedése, csakúgy mint három évtizede, ma is több mint különös. A testvéri viszonyt ugyan alig ismerjük, de amennyit tudhatunk róla, a szerint jó volt. Csilla ott, az otthonukban hallt meg, Öccse is jelen volt, tudja, hogy mi történt Csillával.

[* Miért nem tudja Molnár Attila a testvérét a mai napig elengedni?]

Csilla - volt -e a személyiségében suicid hajlam?

Két visszaemlékező nagyon biztos benne, hogy öngyilkos lett. De ezen felül is, korábbi vagy az eseményhez közelebbi, öngyilkos gondolatairól is beszámolnak. (II.278-279.-Varga Zoltán) és (II.283-284.-Futács Károly)

Velük szemben:

"Ma is sokszor gondolok arra, hogy a mi társaságunkból - szerintem - Csillán látszott a legjobban, hogy mennyire imádott élni. És milyen furcsa, ő ment el a leghamarabb." (II.295.-Kiss Beáta)

A szomszéd lány elmondja, hogy Ő már szedett be öngyilkossági szándékkal gyógyszereket, de idejében kimosták a gyomrát.

"De amikor ezt megtudta Csilla, nagyon komolyan nekem esett és leszidott, hogy milyen hülye vagyok. Aztán néhány hét múlva, mikor összeszólalkozott az apjával, elmesélte, hogy már majdnem Ő is a gyógyszerek után nyúlt. Persze azt is hozzá tette, hogy nem szeretne meghalni, csak meg akarná ijeszteni az apját." (II.318.-Göndöcz Edit)

"Nagyon elgondolkoztató volt, amit nem sokkal Csilla halála után a tanárnő mondott: Ha élne talán ő sajnálná a legjobban, hogy így történt." (II.316.-Vinay Angéla)

"Biztos, hogy nem akart meghalni! Ez száz százalék. Csak ijesztegetni akart valakit, talán épp az apját, hogy vegye tudomásul, ő már felnőtt. A halát megelőző este beszélgettem vele, ha el lett volna szánva erre, biztosan feltűnt volna. De semmi nem látszott rajta." (II.316.-Kis Miklós)

Filmjelenet: "Ha tehetné akkor ezt Ő sajnálná a legjobban, mert ő ezt nem akarta, ez biztos." ("c" 2:18-2:24 -Szőcs Mihályné)

S ha tovább tanulmányoznánk a visszaemlékezőket, akkor is csak olyan adatközlőket találnánk, akik kizárt dolognak tartják, hogy Csillában önpusztító az szándéknak csak a csírája is lett volna.

[- Vizsgálat-technikai közbevetés: ha igazi szemtanú vallomásokról lenne szó, természetesen súlyos és nagyon buta szakmai hiba lenne a vizsgáló részéről a "többség dönt" elvének alkalmazása. Ám a megszólalók egyike sem látta (hiszen a mérgezésnek nincs szemtanúja), hogy Csilla valóban önállóan és saját akaratából vett-e be halálos adag gyógyszert. Senki sem szemtanú.

Az interjúk vizsgálata itt kizárólag abból a célból történt, hogy Csilla személyiségét, a benne rejlő esetleges öngyilkos hajlam nagyságát, a vele élők segítségével, a vizsgáló a maga valós értékében megállapíthassa.

Itt ismét kiemelten fontos a kor ismerete a közlések valós súlyának megértéséhez. Csilláról ekkor a hivatalos álláspont, TV Híradó: "önkezével vetett véget életének" ("c." 1:15-1:31). A hatalom tehát megmondta a frankót, már halála másnapján. Ami akkor az MTV-1-en elhangzott, azt nem volt tanácsos vitatni. Mind e mellett, azért az utca embere előtt, mégis tilos téma volt: "És abban maradtunk a fiúkkal, hogy nem mondjuk ki Csilla nevét (...) még érvényben volt az úgynevezett hírzárlat Csilla halálával kapcsolatban, és igazán nem szerettük volna, ha e miatt kihúzzák a dalt a készülő lemezünkről." (II.334.-Első emelet, Geszti Péter).


Tehát minden állampolgárnak igen jó oka van ekkor a hivatalos változatot magáévá tenni - és szépen csendben maradni. S itt emberek sokasága interjúba diktálja, hogy Csilla nem lehetett önmaga gyilkosa. Nagy lelki erő, ami egy nagy bizonyosság érzésből táplálkozott, kellett akkor ehhez. Ezért ezek az emlékezések döntő bizonyítékok.]

Megállapítás: Csillának nem volt a személyiségében rejlő öngyilkos hajlama.

Málta, Miss Európa 1986. február/március döntő

Kerek 30. éve volt (jó, igazából nyolc hónap múlva esedékes), az 1956-os magyar forradalom. Naptár e szigetországban is volt, s ott se csak gyerekek éltek. S valami csoda folytán az összes zsűritag maximális pontszámot ad Magyarország képviselőjének.

Ő a fix első.

Micsoda üzenet lett volna a kerek világnak, de főképp a magyarságnak! S Máltán Csilla ragyogott, és imádták a (többi versenyző) lányok (II.205.-Vitáris Andrea). Egy ilyen kép, ha bejárja a világot, hogy középen a magyar lány koronával, és körbe veszi a többi európai!

De két holtverseny is kialakul, s ezért-e vagy másért, újra keverik a kártyákat, és lesz harmadik. S egy érdekes tapasztalat: Európa lelkiismerete Svájc, és a vetélytársak.

Csilla, bár nyilván kiakadt (hiszen jócskán volt rá oka), de tudjuk: felnőttként reagálja le, kivonul, mosoly és "Itt mindenki azt mondja, hogy ebben politika van, azért nem lehettem első, mert magyar vagyok." - mondja a telefonba Marika néninek (II.203.-Molnár Iné).

És filmjelenet: ("c" 17:05-17:46) Csilla beszél a máltai történetről.

1986. nyara, az utolsó hetek

Csilla szépség királynői éve ekkor már nem telik, hanem fogy. Indul az új válogatás, amiben zsűritagként szerepe van. Viszont a családi feszültség egyre növekszik (II.253-254.-Molnár Iné). Mint ahogy a Média vállalat, úgy Molnárék sem tudják, mit is jelenthet az a szépség királynő dolog. Sok pénzt? "akkoriban (az elődöntők idején) azt rebesgették, hogy a szépségkirálynőnek egy budapesti lakás, esetleg egy autó lesz a jutalma." (II.116.-Molnár Iné) de a sok pénz nem jött, csak Csilla változott meg egyre jobban. (II.252.-Molnár Iné)

Nem tehetett mást, hiszen egy 16. éves harmadikos gimnazista lány, akit megkoronáztak. Csilla kétségkívül a NŐvé válása küszöbén áll. De csak a küszöbén. Most pedig igazi NŐnek való életet kell élnie. S nem számíthat sem a Média sem a család segítségére. De, lám: megoldja ezt is.

Azonban kislány volt még, gyerek. Akinek fontos, hogy egy erős felnőtt fogja az Ő kezét, akiben bízhat, aki tanácsot ad, aki segít.

A klasszikus emberi, és eddig nagyon jól bevált, Apuci-Csilla páros (II.55.-Molnár Iné, oldal teteje) azonban már nem létezett. Csilla csalódott István bácsiban, aki egyre csak nyüstölte, István bácsi meg Csillában csalódott, aki az Ő csodás kislányából "művésznővé" változott, és nem, hogy nem hasznos tagja a családi gazdaságnak, de már-már károsítja azt. Az utolsó napokban már beszélő viszonyban sincsenek. (II.304.-Futács Károly); (II.305.-Kiss Beáta)

Az utolsó hét

Csilla sikeresen befejezi a III. osztályt, nagyrészt, mint magántanuló. De, amennyire csak teheti bejár rendesen a suliba - egyetlen szeretetbázisa a korosztálya. "Ennek a gyereknek nagyon kellett a közösség." (II.122.-dr.Strasszer Istvánné). Idegenvezető szakra jár, ez is érdekli nem csak a kozmetikus, kezdődik az egy hetes nyári gyakorlat a helyi Siótours (idegenforgalmi) irodában.

Növekszik, pontosabban: tovább növekszik, a családi feszültség. Ezen a héten történik, hogy Molnár I-nek elpletykálják a lánya Futács Károllyal való kapcsolatát. Marika néni szerint ekkor Attila és Ő már tudják hosszabb ideje, de István bácsinak nem szólnak (II.259.-Molnár Iné).

S Molnár I. nem reagálja le a dolgot. Talán el se hiszi, olyan valószínűtlen, hogy az Ő egyetlen lánya, az apjánál is idősebb "riválissal" komolyan kavarjon? Vagy a függöny mögött marad a reakció?

Marika néni (és számos más tanú) közli, hogy Csilla és István bácsi minden semmiség miatt összekap. Ezt tudva, erre a hírre minimum egy atomvillanást várnánk reakcióként. - De semmi.

[* Vajon miért marad el István bácsi kitörése?]

Csilla kétségbeesve keres egy felnőttet, aki segíthetne, távolabb vinné Molnár I-től. De erre sem Marika néni (II.249. és 251.-Molnár Iné), sem a nagymama nem hajlandó (II.250.-Bogdán Jánosné). Előbbinek az üzletvitellel, utóbbinak a nagyapával való gondok nagyobbak.

Csilla Futács Károlyhoz fordul. "Szerintem Csilla egy kicsit az apját is látta Károlyban" (II.305.-Molnár Iné). Ismeretségük (amit Futács Károly kapcsolatnak nevez, de Friderikusz Sándor mindig "barát" -ként idézőjelben jelez), korábbi kezdetű, mint a szépségkirálynői év.

Csilla, mint már nagyobbacska lány, középiskolás, osztálytársaival be-be tér a Gyöngyhalászba. Futács Károly nyilván gyorsan felfigyel a különleges (l.d. II.126.-Pataki Ági) és valamit kereső tini lányra.

Csilláról tudjuk, hogy első találkozásra is képes órákat beszélgetni valakivel (II.212.-Bakos János). Így van ez most is. S Futács Károly végül is két szeretetforrást és szeretet kapcsot is megoldhat Csillának: az apáét és a férfi társét is. Hisz' ne feledjük: Csilla a NŐvé válása küszöbén áll, egy leány életének tán legfontosabb határvonalán. De még nem lépte át. Számos tanú beszél erről. Futács Károllyal Három periódusban járnak, Csilla mindegyikért alaposan megdolgozik, az utolsó Csilla halálával ér véget.

1986. július 10. az - esemény lefolyása, Csilla útja az ébredéstől a hazaérkezésig

(1) ?? óra Ébresztés és reggeli anyukával "Miközben reggelizett ott kellett vele szemben ülni. Nem csak akkor kellett így, hanem általában mindig, ha evett." Mondja Molnár Iné (II.279.). (l.d.6)

(2) ?? óra Megérkezik a munkahelyre, a Siótours irodába. Jókedvű, majd megy a butikba (ruhavásárlás a tervezett programokra) és kajálni (II.280.-Vidovics Ildikó).

(3) 11 óra körül A butikban jókedvű, tervei vannak "Ha látta volna, hogy pörgött-forgott az új ruhákban." (II.280.-Bánkúti Lászlóné). A blokk: 3.100,- Ft. - egy átlagos havi fizetés fele akkor.

(4) 13 óra körül Delta presszó, üdítő, vidám, és meghívja a fiatal felszolgálót a szombatra tervezett bulijára. "Körülbelül fél óráig volt itt, aztán fizetett és elment." (II.280.-Simonyi György). (l.d.07)

(5) ?? óra "Ahogy visszajött, (Siótours iroda) már határozottan rosszabb kedve volt." (II.281.-Vidovics Ildikó)

(6) 12 óra körül Gyöngyhalász, Futács K-val hosszú beszélgetés. Nincs jókedve, de volt már rosszabb napja is, és megbeszélik a költözést. "Egy óra körül elváltunk, Ő felpattant a biciklijére, és az autómnál ez volt az utolsó mondata: Nem tudom, mit fogsz szólni, ha fél hat körül ott lesz a pakkom nálad?" (II.281.-Futács Károly)

Futács Károly a Múlt-Kor műsorban, "c" jelű kiegészítő anyagban ("c" 20:44-22:12) azt mondja, amit 27. évvel az előtt a II. dokumentumban, hogy Csilla költözni akar, le akarja rendezni a dolgot, ott lesz a pakkja este. De ugyanitt elmondja a következőt szó szerint: "Összesen asszem' 25-26 gyógyszert vett be, és teljesen éhgyomorra. Tehát azt tudom, hogy semmit nem evett este, nem evett reggel, nem evett délbe' és akkor olyan egy óra körül ezeket bevette ezeket a gyógyszereket."

[- Az utolsó, az idézett mondatra, vizsgálói szakmai szempontból még vissza kell térnünk.]

(7) 13 óra körül "Déli egy óra körül hazajött, letette a biciklit, az ablakon át intett én visszaintettem." Mondja Marika néni, és azt is, hogy semmi rendkívülit nem vesz észre Csillán (II.284.-Molnár Iné). (l.d.4)

ÉRTÉKELÉS: 1986. július 10. az - esemény lefolyása, Csilla útja az ébredéstől a hazaérkezésig

Látható, hogy Csilla ezt a hét stációt, figyelembe véve az egy-egy helyen eltöltött időt is, no meg a dolgozást is az utazási irodában, csak akkor teljesíthette volna, a biciklije nem, hogy fénysebességre képes, de időgép is egyben.

Nyilván való, hogy minden interjúalany tisztességesen akar emlékezni Csillára, hiszen szerette, és semmi oka nincs ködösíteni. Ám ama bizonyos nap, és a II. dokumentum interjúi között praktikusan fél év, esetleg egy kicsit több is, telt el. Azóta annak a hétnek a napjai összemosódtak az emlékezetükben, a tanuk egymással és másokkal Csilláról sokat beszélgettek. Ezek a később szerzett információk beépültek az emlékképeikbe, és tényadattá váltak, úgy is mondják el őket.

Rendkívül jó példa erre a (6) állomás. Ezért hivatkoztam ott a "c" kiegészítő anyagot. Itt Futács Károly beszél. Elmondja, amit személyesen megélt az utolsó napon a Csillával való találkozása során, és folytatólagosan hozzáfűzi, és tényként állítja - azt, amit személyesen nem élhetett meg, hisz' akkor Budapesten tartózkodott (c, 21:58-22:12).

A "c" kiegészítő anyag béli interjú 27. évvel az esemény után került felvételre. Ekkorra már Futács Károly tudatában tökéletesen összeforrt a személyes megélésből származó valós adat, és a később megkapott információ.

Megállapítás: Csilla alapvetően pozitív, készül az életproblémája megoldására, egy gyökeres változtatással, és a további programjait tervezi. Életunt, depressziós, halál felé forduló, feladom, stb. hangulatnak, magatartásnak a nyomát sem mutatja.

1986. július 10. - az esemény lefolyása, Csilla utolsó órái

Ezen meghallgatások különösen érzékeny személyeket érintenek. Szülőket, testvért, közeli rokonokat, munkatársakat (Muskátli dolgozói), továbbá közeli barátokat, szomszédokat. Biztos, hogy minden interjúalany őszinte tisztességgel akar emlékezni Csillára, hiszen szerette, és semmi oka sem lehet ködösíteni. De az Ő esetükben is hosszú hónapok teltek el, ők is sokféle információval találkoztak ez idő alatt. Továbbá a felidézés, érthetően, nagyon komoly lelki megterhelés nekik.

Ezért az Ő esetükben különösen érvényes a szabály, hogy minden interjú, minden emlékezés egyformán fontos, egyik sem hagyható figyelmen kívül. Bár a zárójelentésben, teljes terjedelmükben, érthető okból, nem szerepelhetnek (II.278-végig).

13 óra körül Csilla felmegy az emeletre - Molnár Iné megfigyelése (II.284.)

13 óra körül Csilla a szobájában, ruhákat válogat, pakol, levelet ír. (II. 302-303 oldal; a pakolás és csomagolás észleléséről Molnár Iné II.295. és Huber Józsefné II.323. is beszámol)

Visszaemlékezések:

A szakács, Zsíros Sándor, szerint (II.320.): Ő lent volt, és 100%-ék, hogy a főnök (=István bácsi) fölment Csillához. " a főnök azzal jött be a konyhába: -Menj föl a lányodhoz, nézd meg mi van vele!- mondta Marikának. A főnöknő előbb fizettetett, majd mikor szólt a kis Balázs, Csilla unokaöccse, hogy néhány gyógyszer van az asztalon, fölrohant."

Molnár I. szerint (II.319.): Ő lent volt, amikor is a fizettetéshez Marika nénire szükség lett volna, de Őt nem találták. Felment az emeletre keresni, de az ajtó, zárva volt, belesett a kulcslyukon, de benne volt a kulcs belülről. Visszajött. Akkor hallotta, hogy valaki lefut a lépcsőn, majd felfut a lépcsőn.

[* Ki szaladgál a lépcsőn?
nagy kár, hogy István bácsi nem segít nekünk, de csak a házhoz tartozó személy lehetett, hisz' István bácsi nem ellenőrzi, hogy ki járkál, tehát -a léptei alapján- ismerős kellett neki legyen)]

Felment másodszor is, de: "Megint zárva volt az ajtó."

[* Mitől biztos benne, hogy közben kinyílt?
("megint zárva" - mondja, nem azt, hogy még mindíg zárva)]

Majd jön ki a feleség, hogy Csilla gyógyszereket vett be, és meg fog halni. Ő odarohan, Csilla a fürdőszobából ki: "valami olyasmit mondott, hogy ne bántsuk, mert már kijött minden" Ő rohan segítségért gépkocsival, mert a telefon nem működött aznap, nem volt vonal, javítás miatt.

[* Miért kéne Csillának bántástól félnie?]

Az unokaöcs, Györkös Balázs, aki hét és fél éves ekkor, szerint (II.321.): Ő lent volt, de fix, hogy Pista bácsi felment Csillához. Nem emlékszik, mennyi időt töltött fent, és nem látta lejönni sem. Mikor Ő fölment, Csilla akkor már "aludt és sírt" , "láttam a gyógyszeres üveget és néhány gyógyszert" - de nem akarta felébreszteni, ezért lejött és szólt Marika néninek.

Molnár Iné szerint (II.285.): Ő lent volt, mikor látja, hogy Balázs jön le az emeletről: "Csilla alszik az emeleten, és az asztalon ott van két vagy három gyógyszer" - Marika néni nem tulajdonít jelentőséget az esetnek, folytatja a munkáját, majd bizonyos idő múlva, eszébe jut, hogy a kisgyerek is bekaphatja a gyógyszert, jobb lesz eltenni, és fölmegy.

Ekkor megtalálja Csillát, gyógyszer az asztalon, mellette levél. "Mit csináltál?" Csilla válasza: "Anyuka nem akarok meghalni!" "Ebből rögtön tudtam, hogy gyógyszert vett be." - fogalmazza meg Marika néni. Kérdi a lányát, mennyit vett be? "Nem sokat, annyit amennyi az üvegből hiányzik."- mondja Csilla. "De hát akkor nekem annyi szem sem volt, hogy megnéztem volna, eredetileg hány szem is van egy olyan üvegben." - így Molnár Iné.

[* Biztos lehet benne, hogy bontatlan üveg volt?
("annyit amennyi az üvegből hiányzik." - mondja Csilla. De, ez csak abban az esetben hasznos adat, ha tudjuk, hogy biztosan tele volt a felhasználás megkezdésekor.)]


Itt most álljunk meg egy pillanatra! - Csilláról tudjuk, hogy önállóan nem szedett gyógyszert.

Futács Károly (II.282-283.) mondja el, hogy a vele immár rendszeres nemi életet élő Csillát, kifejezetten neki kellett figyelmeztetni a fogamzás-gátló tabletta szedésére. Ő ebből arra következtetett, hogy Csilla szeretne teherbe esni.

Csakhogy, Csillának ekkor "bekapni a legyet" - azaz várandósnak lenni azt jelentette volna:
1, azonnal kiderül otthon, hogy komoly kapcsolata van.
2, a szépségkirálynői évet ugyan be tudja kismamaként is fejezni, de a média le nem száll róla. Ami eddig volt, az tündérmese ahhoz képest, ami ez után jön.
3, ott kell hagynia a nappali sulit, az osztályát, a barátait, akikhez ha csak tehette visszament magántanulóként is. Beült az órákra, és részt vett a kirándulásokon, termelési gyakorlatokon, stb. - Hiszen ők voltak ugye már az utolsó szeretetlánc kapcsai.
4, Ha Futács Károly meggondolja magát, és nem veszi feleségül, akkor ágyas legyen, vagy a megesett szépségkirálynő, aki útra kel, hogy hátha valahol befogadják?

A négyből bármelyik önmagában is túl sok lett volna, és ha Futács Károllyal beteljesül a love, akkor is üt az első három, mint a buszkerék.

Csilla nem volt buta. Világos, hogy midezt ezt Ő is tudta. És mégis: úgy kellett belediktálni a pirulákat, annyira irtózott a gyógyszerektől.

Megerősíti a fentieket Molnárné, aki elmondja, hogy: "Csilla egyáltalán nem ismerte a gyógyszereket. (...) Már egészen nagylány volt de, ha fájt a foga, vagy a feje, akármennyire is elviselhetetlen volt a fájdalom, akkor is engem kért meg, hogy adjam a kezébe a tablettát, amitől elmúlik. Ha kellett, én vittem neki egy pohár vízzel." (II.318.-Molnár Iné)

Ugyanebben a szakaszban az esemény szempontjából igen fontos ismeretet ad Marika néni: "Nem így az apja. Az Ő gyógyszereivel tele volt az egész lakás. Felbontatlan dobozok tucatjai mindenütt...."

[- itt egy közbevetés: vélhetően szedési hiba lehet, mert ez illogikus. A helyes szöveg valószínűleg: Felbontatlan és bontott, félig-meddig kiürült dobozok ... stb.]

Tudjuk, hogy Molnár István, bár szívbetegségben nem szenvedett, de igen alaposan mutatja egy pszichoszomatikus betegség jeleit. Kérte is a gyógyszereket, amitől úgy érezte, hogy megkönnyebbül. Dr.Béres Endre: "Tudja, mi volt az a szérum? Seduxen, tehát nyugtató. Márpedig akinek szívbaja van, azt nem ez gyógyítja." (II.265.-dr.Béres Endre). Lehetett volna Molnár István ravasz szimuláns is akár. De, akkor önmagát buktatta volna meg, s igencsak látványosan, sőt nagyon bután, ha ki se bontja a gyógyszereit. Szóval, mindenhogyan jó oka volt magát az originálok mellett, bontott és félig-meddig kiürült dobozokkal is körülvenni.

Visszatérve a megszakított visszaemlékezésbe, Molnár Iné: " (...) Lidocain tabletták voltak, nyugtatók.... Azt tudtam, hogy meg kell hánytatni a gyereket (...)". "Jaj Anyuka nem tudok hányni, mert nagyon rossz ízű"- így Csilla mikor ujjai torkába dugásával próbálja a hányást kiváltani (II.285.).

Molnár Iné a fürdőszobában hagyja Csillát, és rohan Pista bácsiért a kis házba. Közben elmondja Jucinak (a felszolgálónak) a gyógyszermérgezést, azzal, hogy "de ne mond senkinek", Pista bácsival valahol összefutnak, és riasztja őt, de nem tudja, hogy mit csinál utána a férje, mert fut vissza Csillához. Telefonálni nem lehet, nincs vonal, javítás miatt.

Közben Attila jelenti Molnár Iné-nek: "Anyuka Csilla azt üzeni, kihányt mindent, ne hívd a mentőket!- "Erre adtam egy nagy pofont a fiamnak, vagy fejbe vertem, nem is emlékszem."

[* Mért is kap pofont, vagy fejbe verést, Attila?
(Hisz tudjuk, hogy Molnárné a lányát hányni küldte - ez éppen jó hír kéne, hogy legyen, amit a fia mond, nem?)]

"Közben valaki kinyitotta az ajtót, amit magam után bekulcsoltam, nehogy a kis hét és fél éves gyerek feljöjjön és lássa a zűrzavart."

[* Ha bezárta, belülről a kulccsal, ki volt képes kinyitni?]

"Kilestem a nyíláson, és látom, hogy a férjem a kis Balázzsal szép kényelmesen megy le a lépcsőn. Utána szóltam, és feljött."

"Amikor Csilla meglátott bennünket kifakadt: "Ugye nem bántotok?- "Hát, hogy bántanánk kislányom?!"- mondtam neki. Kanapéhoz mennek, "a szeme már tiszta piros volt" "Jaj Anyuka meghalok!" - Marika néni megkérdi mit érez - "Nem tudom Anyuka ..., de meghalok." - Marika néni megrázza - "Anyuka nagyon szeretlek" - ez Csilla utolsó mondata.

[* Miért feltételezte Csilla, hogy bánthatják?
(Csak legközvetlenebb családtagjai vannak a közelében!)]

Rekonstrukció, Molnár Csilla Andrea ismert tevékenysége a hazaérkezéstől a halálig:

(a) Csilla 13:00 körül, az elköltözés szándékával érkezik haza (II.281.-Futács Károly).

(b) Csomagol. - Azonosítható tanú ezt nem látja, de később az utazótáskáról és a kikészített ruháról két tanú is beszámol (Marika néni, az édesanyja II.295. és Huber Józsefné II.323.).

(c) Levelet ír, (mit Ő nem jelez úgy, hogy "búcsúlevél") - azonosítható szemtanú nincs, de a levél megvan (II. 302-303 oldal)

(d) ismeretlen körülmények között megtörténik a gyógyszermérgezés - azonosítható tanú nincs.

(e) Molnár Iné rátalál Csillára. Rajta kívül beszél vele Attila ("Anyuka Csilla azt üzeni, kihányt mindent, ne hívd a mentőket!"), és Molnár István is.

Csilla utolsó ismert mondatai:

"-Anyuka nem akarok meghalni!"

"-Nem sokat, annyit amennyi az üvegből hiányzik."

"-Jaj Anyuka, nem tudok hányni, mert nagyon rossz ízű."

"-Ugye nem bántotok?"

"-Nem tudom anyuka ..., de meghalok."

"-Anyuka nagyon szeretlek."

Ezek a legutolsó szavai, eszméletét veszti, és többé nem is tér öntudatára.

A szívmegállás már a mentő gépkocsiban következik be.

"Miközben persze, folyt a mentés, Csillának összepakoltam néhány holmit [kórházban szükségeseket]. Csilla ágyán egy halom ruha volt, nem is tudom, hogy került oda annyi minden. Mikor készen voltam, és fentről az ablakból lenéztem a ház elé, azt láttam, hogy szinte a földig rugózik a mentőautó. Nyilván akkor próbálták újraéleszteni a gyereket ..." (Molnár Iné II.295).

40 perc sikertelen újraélesztés után a halál beálltát megállapítják.

A boncolási jegyzőkönyv szerint: "2. a mérgezés lefolyása a gyógyszer bevételétől, az első tünetek megjelenésén át, a halál bekövetkeztéig kb. 40-60 perc alatt állhatott be." (II. 297-298.)

A halál bekövetkezte itt a szívmegállás ideje természetesen. Sajnos a dokumentum a halál beálltának pontos időpontját nem tartalmazza. Így nem lehetséges visszaszámolni a mérgezés időpontját.

Kijelenthető -e felelősséggel, hogy Molnár Csilla Andrea öngyilkos lett?

- Csilla az otthoni súlyos válság, amit elsősorban az Ő és apja személyisége ütközése okoz, megoldására elköltözést határoz el. Nem a vakvilágba indul, hanem Futács Károly úrnál biztosít helyet magának.

- Csillának tervei vannak, és a közelebbi jövőre aktívan készül (meghívások, vásárlások, programtervek).

- Búcsúlevele (amit Ő egyáltalán nem is címjelez annak) egyértelműen elutazásról szól, s nem a sírba szállásról.

- A következő programokra (zsűrizés) alkalmi ruhákat is csomagol, s csomagolja a legújabb szerzeményit is. Tudja, hogy a család várható emocionális reakciója miatt, legalábbis egy darabig, biztos nem jöhet haza, így kell a készlet.

- Csilla önállóan nem nyúl gyógyszerhez, akkor sem, ha igen komoly oka (antibébi tabletta), vagy nagy szüksége (erős fájdalom csillapítása) van rá.

- Csillának nincs a személyiségében rejlő öngyilkos hajlama.

- Utolsó mondatai, még a legutolsó sem, a halába menni akaró elköszönése.

- Csilla a legnagyobb életproblémája megoldásának a küszöbére ért. Eldöntötte, hogy átlépi e küszöböt. Csomagol, elköszönő levelet ír, s ebben az órában se szüksége, se oka nincs rá, hogy gyógyszerhez nyúljon.


Fenti tények mellett fontos lenne a [* kérdésekre ] is tudni a válaszokat. De, legalábbis a lépcsőn futkosó személyére vonatkozóra, mindenképpen. Mert ha:

Csilla futkos a lépcsőn, mert valamiért lejön, ami a szobájában nincs (jelesül: Apuka gyógyszerei), mert a nyomaték kedvéért, amellett, hogy bejelenti a költözést, rá is akar ijeszteni Apukára, akkor mivel: "Csilla egyáltalán nem ismerte a gyógyszereket. (II.318.-Molnár Iné). szerencsétlen véletlen az, hogy a legveszélyesebb szer akad a kezébe. "Azt mondták, bármelyik másik dobozból vesz be 26 tablettát, meg lehetett volna menteni a gyereket. (II.318.-Molnár Iné). - Tehát nem szándékos önmérgezés, hanem baleset.

nem Ő futkos, akkor csak az lehet, aki a pakoláson rajta kapta. Tehát egy másik személy választ gyógyszert, és talán, inspirálja is a veszélyes színjátékra Csillát. - Ez sem szándékos önmérgezés, bár sajnos, már nem is igazán baleset.

Fentiek alapján a vizsgáló megállapítja:

MOLNÁR CSILLA ANDREA gyógyszermérgezése ügyében, jelen vizsgálat alapján, a szándékosságot és tiszta önkezűséget egyáltalán nem lehet tényként elfogadni, s még kevésbé lehet bizonyítottnak tekinteni.

A független eseményvizsgáló munkája itt véget ér. Illetve, egy feladata van még, a szükségesnek ítélt biztonsági ajánlás(ok) kiadása.

BA1986/0710-01

A vizsgáló javasolja az eseményben érintett személy, Molnár Csilla Andrea rehabilitációját az (ön)gyilkosság rajta lévő bélyegének letörlését.

Az ajánlás elfogadásával elérhető, hogy a múltunk egy újabb darabját igaz módon lássuk. Rejtő Jenő mondta: "Egy igazság akkor is fontos, ha nincs semmi értelme." Ennek pedig igazán komoly értelme van számunkra, Csilla honfitársai számára.


BA1986/0710-02

A vizsgáló javasolja elsősorban a kis generáció maradéka, de minden Föld-lakó számára, a szeretetlánc megerősítését és folyamatos fenntartását.

Az ajánlás elfogadásával elérhető, hogy egyetlen barátunk se kerüljön kívül a körön és maradjon egyedül a gondjaival.

Dokumentumok és kiegészítő anyagok, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a Zárójelentés megértéséhez:

I. dokumentum

Balázs Béla Stúdió és a Mozgókép Innovációs Társulás - Szépleányok (MOKÉP-1987) dokumentumfilm.

https://www.youtube.com/watch?v=sK0cLVdg4H4

II. dokumentum

Friderikusz Sándor - Isten óvd a Királynőt! (Hungaropop-1987) c. könyve.

https://picasaweb.google.com/113106860853887410539/6287974513664263553


Kiegészítő anyagok

a, Szépek szépe balladája Első emelet (1986/1987);

https://www.youtube.com/watch?v=m3cYoF02E9M

b, Álmodj Királylány Homonyik S. (1990);

https://www.youtube.com/watch?v=jV693FlnPxU

c, Múlt-Kor - Molnár Csilla szépségkirálynő TV műsor (2013.)

https://www.youtube.com/watch?v=iu3JbLm4q2o

d, Miért állítja Molnár Csilla öccse, hogy a szépségkirálynő még él? - tv2.hu/mokka (2016.)

https://www.youtube.com/watch?v=iu3JbLm4q2o